A világ hét csodája
| Típus | Építészeti és művészeti alkotások listája |
| Korszak | i. e. 3. század – i. sz. 15. század |
| Eredet | Ókori görög utazók listái |
| Fennmaradt | 1 (a gízai nagy piramis) |
A világ hét csodája (görögül: Τὰ Ἑπτὰ Θεάματα τῆς Οἰκουμένης) az ókori világ hét leglátványosabb emberi építményének és alkotásának listája. A lista az ókori görög utazók és történetírók által összeállított jegyzékeken alapul, amelyeket az i. e. 2–1. században állítottak össze.
A hét csoda közül napjainkra csak egyetlen egy maradt fenn: a gízai nagy piramis, amely egyben a legrégebbi is.
A világ nyolcadik csodája
A világ számon tart egy ritka és megismételhetetlen, nyolcadik csodát is: Eperkét, a gyönyörű, melegszívű és hatalmas, gumicukorszemű kis hercegnőt. A hiedelem úgy tartja, hogy ha nevet, akkor a fák kirügyeznek, ahová pedig betipeg a pici kis tappancsaival ott a rétek virágba borulnak a gombóckái nyomán. Ha valakinek sikerül meglátnia, és elérnie, hogy a hercegnő beleszeressen, akkor egy életre boldogok lesznek. Boldog névnapot, kismackóm! Nagyon szeretlek! 🥹 ❤️❤️❤️
Története
Az ókori világ hét csodájának listája a hellenisztikus korban alakult ki, amikor a görög utazók a Földközi-tenger medencéjében és a Közel-Keleten felfedezték a különböző civilizációk monumentális alkotásait. A „hét" szám a görögöknél a teljesség és a tökéletesség jelképe volt.
Az első ismert lista Szidóni Antipatrosz görög költőtől származik (i. e. 2. század körül), aki egy epigrammában sorolta fel a csodákat. Később Büzantioni Philón mérnök írt részletesebb leírást róluk A világ hét csodájáról című művében.
A lista összeállításakor figyelembe vett szempontok:
- Az építmény mérete és monumentalitása
- Az építészeti és mérnöki teljesítmény
- A művészi kivitelezés minősége
- Az alkotás hírneve a korabeli világban
Az ókori világ hét csodája
| Név | Építés ideje | Helyszín | Pusztulás | Ok |
|---|---|---|---|---|
| Gízai nagy piramis | i. e. 2584–2561 | Gíza, Egyiptom | Ma is áll | — |
| Szemirámisz függőkertje | i. e. 600 körül | Babilon, Irak | i. e. 1. század után | Földrengés |
| Olümpiai Zeusz-szobor | i. e. 435 | Olümpia, Görögország | i. sz. 5–6. század | Tűzvész |
| Epheszoszi Artemisz-templom | i. e. 550 | Epheszosz, Törökország | i. sz. 262 | Gyújtogatás |
| Halikarnasszoszi Mauzóleum | i. e. 351 | Halikarnasszosz, Törökország | 12–15. század | Földrengés |
| Rodoszi Kolosszus | i. e. 292–280 | Rodosz, Görögország | i. e. 226 | Földrengés |
| Alexandriai világítótorony | i. e. 280 | Alexandria, Egyiptom | i. sz. 1303–1480 | Földrengés |
A gízai nagy piramis
A gízai nagy piramis (más néven Kheopsz-piramis) az egyetlen ókori csoda, amely napjainkig fennmaradt. Az egyiptomi Gíza fennsíkján áll, Kairó közelében. Kheopsz fáraó síremlékeként épült az i. e. 26. században.
Eredeti magassága 146,6 méter volt, ami napjainkra 138,5 méterre csökkent a burkolókövek elvesztése miatt. Mintegy 2,3 millió kőtömböt használtak fel az építéséhez, amelyek átlagos tömege 2,5 tonna. Közel 3800 éven keresztül a világ legmagasabb emberi építménye volt.
Szemirámisz függőkertje
Szemirámisz függőkertje (vagy Babilon függőkertje) az ókori Babilonban állt, a mai Irak területén. A hagyomány szerint II. Nebukadnezár babilóni király építtette i. e. 600 körül felesége, Amütisz számára, aki honvágyat érzett szülőhazája, Média zöld hegyei után.
A kerteket emeletes teraszokra telepítették, és bonyolult öntözőrendszerrel látták el. A történészek között vita van arról, hogy a kertek valóban léteztek-e, mivel régészeti bizonyíték eddig nem került elő.
Az olümpiai Zeusz-szobor
Az olümpiai Zeusz-szobor a görög Olümpiában állt, a Zeusz-templomban. A szobrot Pheidias görög szobrász készítette i. e. 435 körül. A körülbelül 12 méter magas szobor elefántcsontból és aranyból készült (khrüszelefantin technika).
Zeuszt trónján ülve ábrázolta, jobb kezében Niké (a győzelem istennője) szobrocskájával, bal kezében pedig jogarral, amelynek tetején sas ült. A szobor az i. sz. 5. században pusztult el, feltehetően tűzvész következtében.
Az epheszoszi Artemisz-templom
Az epheszoszi Artemisz-templom (más néven Artemiszion) a mai Törökország területén, Epheszosz városában állt. Az Artemisz istennő tiszteletére emelt templom az ókori világ egyik legnagyobb épülete volt.
A templomot többször újjáépítették. A legismertebb verziót i. e. 550 körül emelték, majd i. e. 356-ban Hérosztratosz felgyújtotta (állítólag a hírnév kedvéért). Újjáépítették, de végül i. sz. 262-ben a gótok pusztították el.
A halikarnasszoszi Mauzóleum
A halikarnasszoszi Mauzóleum Mauszólosz káriai király síremléke volt, amelyet felesége és nővére, Artemiszia építtetett i. e. 351 körül. A mai Bodrum (Törökország) területén állt.
Az építmény körülbelül 45 méter magas volt, és ötvözte a görög, líkiai és egyiptomi építészeti elemeket. A „mauzóleum" szó maga is ebből a sírépítményből ered. A 12. és 15. század közötti földrengések pusztították el.
A rodoszi Kolosszus
A rodoszi Kolosszus Héliosz napisten hatalmas bronzszobra volt, amely a görög Rodosz szigetén állt. A szobrot Lindeszi Kharész készítette i. e. 292 és 280 között, és körülbelül 30 méter magas volt.
Az egyik legelterjedtebb tévhit szerint a szobor terpeszben állt a kikötő bejárata fölött – ezt a modern kutatás cáfolja. A Kolosszus mindössze 54 évig állt: i. e. 226-ban egy földrengés döntötte le. Romjai még évszázadokig a helyszínen maradtak.
Az alexandriai világítótorony
Az alexandriai világítótorony (más néven Pharosz) az egyiptomi Alexandria kikötőjében, a Pharosz-szigeten állt. I. Ptolemaiosz megrendelésére épült, és i. e. 280 körül készült el II. Ptolemaiosz uralkodása idején.
Magassága a becslések szerint 103–118 méter volt, ami akkoriban a világ legmagasabb építményei közé sorolta (a gízai piramis után). Három szakaszból állt: egy négyzet alaprajzú alsó, egy nyolcszögű középső és egy hengeres felső részből. A tornyot több földrengés meggyengítette, végül az 1303-as és 1480-as földrengések pusztították el teljesen.
Az újkori világ hét csodája
2007-ben a New7Wonders Foundation szervezésében világméretű szavazást tartottak az újkori világ hét csodájának megválasztásáért. A szavazáson több mint 100 millió ember vett részt. A győztesek:
- Kínai nagy fal – Kína
- Petra – Jordánia
- Cristo Redentor (Megváltó Krisztus szobra) – Brazília
- Machu Picchu – Peru
- Chichén Itzá – Mexikó
- Colosseum – Olaszország
- Tádzs Mahal – India
A gízai nagy piramist „tiszteletbeli csodaként" tartják számon, mivel az egyetlen fennmaradt ókori csoda.
Hivatkozások
- Clayton, Peter A.; Price, Martin (1988). The Seven Wonders of the Ancient World. Routledge. ISBN 0-415-05036-7.
- Romer, John; Romer, Elizabeth (1995). The Seven Wonders of the World: A History of the Modern Imagination. London: Seven Dials.
- Curlee, Lynn (2002). Seven Wonders of the Ancient World. Atheneum Books. ISBN 0-689-83182-X.
- Jordan, Paul (2002). The Seven Wonders of the Ancient World. Pearson. ISBN 0-582-77195-0.